Filmklub

Medianeras

Hír kép 2019. március 1-én pénteken 18 órakor Makray Krisztina ismét a szokásos időpobntban várja Filmklubjába a kedves érdeklődőket.
Helyszín: Zsámbéki Művelődési Ház

Martín és Mariana mindketten visszahúzódó, lelkileg törékeny emberek, akik a világ elől apró lakásukba zárkóznak, ám szerencsére még így sem kerülhetik el a nagy találkozást. Taretto egy percig sem titkolja a boldog végkifejletet, önkritikusan állandó viccet csinál a nagy happy end elkerülhetetlenségéből. A sokáig két szálon futó, több ponton egymásba font sztori mégsem lesz kiszámítható vagy lapos, a műfaji szabályokat áthágó narratíva képes meglepetéseket okozni. A jó arányérzékkel tagolt, epizódszerűen felépített forgatókönyv néhány markáns vonással képes a megfelelő figurák és helyzetek felvázolására, míg a különböző szituációk, írói elmélkedések és a karaktervezérelt sztori-darabkák hiba nélkül állnak össze, így a humor, a szívmelengetés, de még a komolyabb társadalomkritika is a maga természetes módján jön létre.

Taretto művében minden megvan, ami egy hamisítatlan hollywoodi románcban, csak épp a negédes, hamis romantika, az izzadságszagú poénok és a kimódolt, keresetten optimista végkicsengés hiányzik. A Medianeras szereplői végtelenül szimpatikus, hiperézékeny, nehezen megnyíló hősök, ami elsősorban az amerikai indie-szcéna manapság oly divatos szerelmi drámáira rímel, ám a rendező nem veszi át a modorosan komolykodó hangnemet, és itt a filmtípusra jellemző, szerteágazó popkulturális utalásrendszer sem lesz tolakodó, hanem szép finoman hálózza be a történetet.

Medianeras büszkén támaszkodik az aktuális trendekre, tiszteleg a nagy elődök előtt, de gyorsan túl is lép az ismerős kereteken: a két karakter aprólékos bemutatásával az író-rendező nemcsak a virtuális térben szocializálódó Y-generáció találó portréját rajzolja meg, de Buenos Aires hangsúlyozott jelenlétével a kortárs nagyvárosi lét árnyékosabb oldalairól, a magányról és a neurózisról is markáns képet fest. A film egy fontos dramaturgiai pontján nem véletlenül bukkan fel épp Woody Allen egyik kulcsműve: a Medianeras egyértelműen a Manhattan leszármazottja, és bármennyire is súlyos a kijelentés, Taretto műve még e nagy előddel összevetve sem vall szégyent.

<< Vissza