A gyűjtőről

Borus Ferenc

 Borus Ferenc Lámpamúzeum

Egy ötgyermekes család harmadik gyermekeként 1932. április 21-én született Kisújszálláson. Szülei: Borus József és Szabó Teréz. Alaptanulmányait az Alföldön végezte.

Zsámbéki kapcsolatai 1946-tól kezdődtek, ugyanis anyai nagynénje akkor települt az Alföldről ebbe a faluba. Zsámbékra 1955-ben költözött, mint frissen leszerelt katonatiszt. Már azokban az években is tapasztalta a nagy különbséget az Alföld és a Dunántúl között. A jobb megélhetés és érvényesülés reményében költözött ide családjával. Számításai nagyrészt beigazolódtak. Zsámbék lett az igazi otthona, de a szülővárosát soha sem felejti el, az ott töltött nagyon szegény, de annál boldogabb gyermekkort... Zsámbéki életét, mint munkásember dolgozta végig, de emellett mindig azon fáradozott, hogy a község érdekét is szolgálja. Első ténykedése az 1956-os forradalom idején kezdődött. Az akkori községi vezetés felkérte, hogy legyen a nemzetőrség parancsnoka. Ezt a tisztséget 1957. márciusáig látta el. Feladatuk a rend biztosítása volt, amit maximálisan teljesítettek. 1957-ben, mint tisztet lefokozták és harminc évig, mint ellenforradalmárt tartották nyilván. 1990-ben rehabilitálták és visszakapta rendfokozatát. Cselekvőképes kedvén ez semmit nem rontott. Hozzáfogott a régi tárgyak megmentéséhez, ugyanis látta, hogy egyre több értékes tárgyat visznek ki az országból.

Negyvenöt év alatt három múzeumot alapított (ebből egy működik).

  •  az első a bormúzeum, ahol kb. 1000 üveg bor és a hozzá való tárgyak találhatóak,
  •  a második a Lámpamúzeum, több mint 1100 világítási eszközzel (ez látogatható),
  •  a harmadik a haditechnika és fegyverzet (álma, hogy egyszer ebből is múzeum lesz).

A Zsámbékon lakóknak és az idelátogató turistáknak köszönheti, hogy az összegyűjtött lámpákból nyilvános múzeum lett. Nagy boldogsággal tölti el, hogy Zsámbék hírnevét a Romtemplom mellett a Lámpamúzeumon keresztül az egész világ megismerte. Ugyanis nem csak a sajtón, rádión, televízión keresztül ismerhették, meg, hanem:

  •  az 1995-ös Guinness rekordok könyvébe is belekerült,
  •  felvették Amerikában a nemzetközi lámpaklubba,
  •  Ausztráliában pedig a múzeumi társaságok tagja lett.

Büszke a hazai elismerésekre is:

  • a köztársasági elnök aranyérem boldog tulajdonosa,
  • Zsámbék díszpolgára,
  • 75. születésnapjára a kulturális minisztertől elismerő oklevelet kapott,
  • A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elismerő oklevelet adományozott 80. születésnapja alkalmából, melyet Demján Sándor  személyesen adott át Neki.

Többször hívták a múzeummal Budapestre, Érdre és Németországba, de ragaszkodott Magyarországhoz és bízott abban, hogy Zsámbékon jó helyen lesz a gyűjtemény. Így a mai napig itt Zsámbékon tekinthető meg a kiállítás.


Szerző: Vasvári Kinga