Két szabadtéri erdélyi kiállítás két múzeumban
2022. február 12-13. szombat-vasárnap, 10-16 óra
MÚZEUMOK HÉTVÉGÉJE ZSÁMBÉKON - két szabadtéri erdélyi kiállítás két múzeumban
A SZENTKORONA AZ ÖREGTEMPLOMBAN - ELEKES GYULA tűzzománc művész nagyméretű, élethű makettje, a belsejében ismeretterjesztő kiállítással, a legfontosabb magyar nemzeti szimbólumról.
A GYERGYÓSZÁRHEGYI MŰVÉSZTELEP szoborpark-tabló kiállítása a LÁMPAMÚZEUM udvarán.
Nagy örömünkre szolgál, hogy városunk lehet következő állomása annak a pest megyei vándorkiállításnak, melynek keretében a zsámbéki közönség is megismerheti Elekes Gyula erdélyi tűzzománc művész szent korona makettjét és a Gyergyószárhegyi Művésztelep szoborpark-tabló kiállítását.
A kiállítások bemutatására a Múzeumi Hétvégék Zsámbékon programsorozat keretében kerül sor 2022. február 12-től két különböző múzeumi helyszínen, a zsámbéki Romtemplomban, illetve a Lámpamúzeum udvarán.
Mindkét kiállítás szabadtéren látható majd, a korona építmény az Öregtemplomban, a tablók a Lámpamúzeum udvarán.
A kiállításokat február 12-én szombaton 10 órakor Szabó István, Pest megye közgyűlésének elnöke nyitja meg, Terék József tárogatóművész, Pest Megye Önkormányzatának kulturális referense közreműködik az eseményen, valamint jelen lesz a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, Kolcsár Béla is.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
A kiállítások megváltott múzeumi belépővel ingyenesek.
Felhívjuk a helyi és környékbeli oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak figyelmét, hogy a Múzeumi Hétvégék Zsámbékon kétnapos eseményt követően 2022. február 14 és február 24 között, a múzeumok nyitvatartási idejében lehetőséget biztosítunk a kiállítások csoportos megtekintésére.
Bejelentkezés: +36 20 665 9464
KORONA építmény, ELEKES GYULA tűzzománc művész alkotása. A Korona részt átlátszó, eredeti fotók méretarányos nyomtatványa borítja. Az átvilágító fény nagyszerű hatást, élményt idéz elő.
A palást részt 7 paraván alkotja, ezek belső felületén a Korona leírása, az ábrázolt szentek rövid ismertetése szerepel. A külső felületeken a megkoronázott királyok névsora, portréi, támogatók láthatók. Anyaga: Alumínium profil - szerkezet, ütésálló polikarbonát (plexi).
A GYERGYÓSZÁRHEGYI SZOBORPARK installációs kiállítása
"A Gyergyószárhegyi Szoborpark története 1974-re nyúlik vissza, amikor három lelkes gyergyószéki értelmiségi kezdeményezésére első alkalommal kerül megszervezésre a Szárhegyi Alkotótábor.
Ezen tábor alapítók a gyergyóditrói születésű Gaál András festőművész, a gyergyóalfalvi születésű Márton Árpád képzőművész és a gyergyószárhegyi születésű Zöld Lajos újságíró voltak.
Az első táborban már több szobrász is meghívást kap akik közü laz idők során sokan köztéri szobrokat alkotnak kőből, fából és amely szobrok egy olyan festői környezetben kapnak helyet minta ferences kolostor közelében fekvő parkszerű füves terület. Ahely szépsége, a történelmi múlt és a csodálatos épített örökség számos alkotó ihletője volt.
A jelen kiállításunk válogatásában olyan alkotások kaptak helyet melyeknek a gondolatisága olyan témákat boncolgat, jelenít meg ,mint: a környék mondavilága ( A Maros és Olt legendája, A tatárdomb legendája), az erdélyi és egyetemes magyar szellemiség nagyjai ( Benedek Elek mesemondó, Bartók Béla zeneszerző, Kőrösi Csoma Sándor keletkutató), az emberi lét szépsége-változatossága (a női szépség, az anyaság, a férfiasság , a szomorúság) vagy épp a monumentális Kulcsár Béla alkotása - a Szárhegyi Sfinx, vagy a művészet alapkérdéseit boncoló- kompozíció.
A Szárhegyi szoborpark egyediségét tehát:
-a helyi értékekből induló de az egyetemesség végtelenjébe feltörő művészi-emberi gondolatiság megjelenítése
-a szoboregyüttes környezeti beágyazottsága-és nem utolsó sorban a jövőbe küldött üzenet markáns aktualitása adja.
Minden egyes mű akár gondolatébresztő lehet manapság is, mint amilyen az 1658-as második tatárjárás témáját feldolgozó Tatárdomb legendája. mely példát állít számunkra ma is, hogy az erős hit és a szülőföld szeretete képes győzedelmeskedni bármely idegen agresszió vagy idegen kultúrával, ideológiával szemben. A testvéri összetartozás-összefogás szép példáját-amire ma is igen nagy szükségünk van határon innen és túl élő magyaroknak- pedig a Maros és Olt legendája tárja elénk ha elolvassuk. Szellemi nagyjaink meggyőződése és példája pedig azt bizonyítja, hogy a kitartó munka, a hivatásérzettel végzett emberi tevékenység és az elődök örökségének tisztelete az a biztos alap, amely generációkon át is irányt tud mutatni számunkra és biztosítéka tud lenni megmaradásunknak a világban.
Abban a reményben zárjuk gondolatainkat, hogy ezen kiállítás kedvet ad majd Önöknek jobban megismerni Gyergyószék mesés vidékét és ellátogatnak a közeljövőben vidékünkre, hogy valóságában is megismerjék mindazt, amit itt most csak reprodukciók által láthatnak, illetve azon helyeket amelyekről legendáink is szólnak."
Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója
